„A legtöbb színész azt hiszi, hogy már a legelső próbán tökéleteset kell alakítania. De a próba, már maga a név is erre utal, a próbálkozás időszaka, kísérletezés útján tanulunk, és ez elkerülhetetlenül hibákkal jár. Csak kitartó gyakorlással tanulhatjuk meg maradéktalanul az új anyagot. Tanulás során mindaddig hibázunk, amíg tudatalattink nem illeszti egybe a megfelelő képeket.

Amikor a kisgyermek járni, vagy beszélni tanul, a felnőttek bátorítják, és a legkisebb eredményért is megdicsérik őt. A gyermek arca ettől felderül, és még lelkesebben igyekszik. Te is ezzel a módzserrel buzdítod magad, amikor valami újat tanulsz? Vagy azzal nehezíted meg a dolgodat, hogy ostobának, kétbalkezesnek, egy „rakás szerencsétlennek” titulálod magad?”

/Louise L. Hay: Éld az életed!/