Bizalom
Honnan tudod, kiben bízz? Ki az, aki bármit megtenne érted? Nem az, aki szép szavakkal ígér, hanem aki veled tart oda is, ahová csak kevesen. A zord sziklaszirtekhez vezető ösvényen is, ahonnét veled ugrani sem habozik.
"Lásd meg a világot egy homokszemben,
a mennyet egy vadvirágban,
tartsd a végtelent a tenyereden
és éldd át az örökkévalóságot egyetlen órában."
/William Blake/
„A legtöbb színész azt hiszi, hogy már a legelső próbán tökéleteset kell alakítania. De a próba, már maga a név is erre utal, a próbálkozás időszaka, kísérletezés útján tanulunk, és ez elkerülhetetlenül hibákkal jár. Csak kitartó gyakorlással tanulhatjuk meg maradéktalanul az új anyagot. Tanulás során mindaddig hibázunk, amíg tudatalattink nem illeszti egybe a megfelelő képeket.
Amikor a kisgyermek járni, vagy beszélni tanul, a felnőttek bátorítják, és a legkisebb eredményért is megdicsérik őt. A gyermek arca ettől felderül, és még lelkesebben igyekszik. Te is ezzel a módzserrel buzdítod magad, amikor valami újat tanulsz? Vagy azzal nehezíted meg a dolgodat, hogy ostobának, kétbalkezesnek, egy „rakás szerencsétlennek” titulálod magad?”
/Louise L. Hay: Éld az életed!/
"Az ellentétek egységéből következik, hogy minden növekedésnek csökkenés az előzménye.
Mielőtt nagyot ugornál, először hátrálnod kell.
A dagályt megelőzi az apály.
Ahhoz, hogy valamit befogadj, először üressé kell válnod.
Helyet kell csinálni valami lényegesnek, és ennek módja: az üresedés.
Az ősi hagyomány lényege: legyen benned hely, hogy kaphass!"
/Müller Péter: Jóskönyv, 41. jósjel/
"Nincs két szál, csak egy: ebből szövődik az egész életszőttes. Jin és Jang ugyannak a szálnak a csillogó és a matt oldala, és mivel a boldog élet célja a harmónia: mindig az egész szőttes a fontos, és hogy a szálak egymással harmonizáljanak."
/Müller Péter: Jóskönyv, 41. jósjel/
Ha sorsodon változtatni akarsz, magadat kell átalakítanod! Ha belül változol, megváltozik a kívül is!"
/Ji King 61. jósjel/
"Ha nem ismered fel, hogy van hatalmad nemet mondani, soha nem fogsz tudni igazán igent mondani. A kapcsolataidra. A munkádra. Az életre. Bármire."
"Nagyon sok tanító, mester kijelöl neked egy utat [...]. Ám ez a valóság szemszögéből nézve ostobaság! Nem kell követned semmit. Neked kell megélned a saját életedet. Ennek ellenére érdemes odafigyelni az előadóra (vagy íróra), mert amire a gondolatai kapcsán Te rájöhetsz, számodra fontos lehet. ... az a fontos ami neked leszűrődik belőle. Annak lehet számodra haszna." /A.J. Christian/
"A nő, ha egyedül van, szenved. Ha van szeretője – még akkor is, ha az csak az elmében létezik – boldogabb. Ha valaki szereti, ha ő szeret valakit, az feltölti lényét. A szeretet táplálja, a szeretet a női lélek tápláléka…
Ha a nő úgy érzi, hogy őt nem szereti senki, az mély lelki éhség, mély szomjúság, mintha fuldokolni kezdene. Egész lénye összehúzódik, összezsugorodik. Ezért a nő nem tudja elképzelni, hogy az egyedüllét üdv lehet.
[...]
Lelkét betölti a szerelem. Elég csak elképzelni… csak az a gondolat… csak az az érzés, hogy a másik létezik, a szerelem érzése… elég. Ez tölti fel a nőt, ilyenkor boldog, ilyenkor él. A szerelemmel elér oda, ahol a szerető és a szerelem már egy.
[...]
A női tanítvány… több szeretetre képes, az igaz, de a testi szerelem egyre kevésbé elégíti ki. Mert ahogy mélyül a szerelem, úgy azt a test egyre kevésbé tudja feltölteni, mert a test csak felszín. A fizikai szerelem nem tudja a lelket kielégíteni.
[...]
A szerelmi vágyat a közönséges ember nem tudja kielégíteni. A legjobb esetben… nagyon ritkán, a férj kielégíti a női testet, kielégíti a felszínt, de képtelen kielégíteni a mély, szerelem utáni szomjat, képtelen feltölteni a belső űrt."
/Osho/
,,Figyeld meg az életet:
látsz valahol szomorúságot?
Láttál már valaha depressziós fát?
Vagy láttál már valaha szorongó madarat?
Vagy idegbeteg állatot?
Ugye nem?
Az élet egyáltalán nem ilyen.
Csak az ember tévedt el valahol."
OSHO
"Nem tehetjük mindig azt, amit akarunk. Néha olyan dolgokat csinálunk, amit meg kell tennünk."
"Csak a lét és a nemlét létezik, és állandóan szembesülnünk kell ezzel a dilemmával. Az ember vagy azt választja, hogy visszavonul a nemlétbe, vagy veszi a bátorságot a létezéshez!"
"Amikor az ember nem vállalja a felelősséget az életéért, akkor a nemlétezést vagy a semmit választja"
"Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent létezni, fel kell fognunk a tényt, hogy egyszer csak nem létezünk."
"Az ember nem létezik a világon kívül, és a világnak sincs jelentése a benne élő emberen kívül."
"Minden nap egy új lehetőség,hogy szeretetet adj másoknak a jó érzéseid által.
"Végül aztán minden egyes ember a saját útját járja a világban, és senki sem tudja pontosan megjósolni a végeredményt"
Vannak pillanatok amikor ránk tör a magány érzése. Úgy érezzük nincs mellettünk senki, egyedül vagyunk és ettől elszomorodunk. Máskor a káosz uralkodik el bennünk és megkérdőjelezzük életünk értelmét, sőt a létünket is. Tanácstalanok vagyunk mit tehetnénk ezekben a pillanatokban melyek hirtelen oly kilátástalannak tetszenek. De minél inkább tenni akarunk ellene, annál bénultabbnak érezzük magunkat és annál mélyebbre ássuk magunkat az elhagyatottság talajába.
Ezekre a helyzetekre egyetlen megoldás létezik: ha nem teszünk semmit csak hagyjuk lezajlani a folyamatot! Ne akarjunk beavatkozni, inkább helyezkedjünk kívülre és próbáljuk meg külső szemlélőként átvészelni ezeket az időszakokat! Mert ezek az állapotok csak átmenetiek, ahogy maguktól érkeztek maguktól távoznak is, amint elvégezték dolgukat. Lehet, hogy ez a változás előtti viharzás, a szükséges felbolydulás, hogy aztán a részek új rendszerbe rendeződve valami újat, valami jobbat hozzanak létre.
Nem kell mindig harcolni! Nem kell mindig cselekedni! Meg kell tanulni hagyni, hogy az események a saját ritmusukban történjenek, de a passzív megfigyelés nem jelenti azt, hogy nem kell bármikor készen állnunk, hogy a megfelelő időben azonnal cselekedjünk!
Csak bízd magad az Örök Törvényre, mely a látszólagos káoszban is tökéletesen munkál!
A Buddha összes tanítását magába foglaló Om mani padme hum szövegű mantrának több jelentése ismeretes.
Elterjedt fordítása, illetve értelmezése az egész szövegnek az „Éljen a lótuszban lévő drágakő”.
A hat szótag segít a szenvedésben való létezés hat színterének a megtisztításában.
A világon semmi sem állandó, minden változik. Habár sok minden távolról stabilnak tűnik, valójában minden állandó, dinamikus mozgásban van. Az ember sejtjei is folyamatosan elhalnak, majd a helyükbe újak lépnek. Hét év alatt az ember teljes sejtállománya lecserélődik, tehát hét évente teljesen újjászületik. De valójában már reggel sem ugyanaz az ember kel fel, aki este lefeküdt. Így minden reggel egy új esélyt kapsz arra hogy újjászüless! Ne cipeld magaddal a múlt nehéz rögeit, inkább minden reggel újra és újra szüless meg tiszta lappal, új lehetőségekkel, új reménnyel...
"Vibráló feszültség van a levegőben,
Valami más, valami új van születőben.
Mintha ünnepre készülődne a természet,
Lezárva a múltat, várva a jövendőt.
Fordulója jött el ennek az óévnek,
Minden élőlény tele van éltető reménnyel.
Szorongva várja, mit hoz az új esztendő,
Szép és boldog lesz-e majd a jövendő? "
/Ismeretlen szerző/
Az a tapasztalatom, hogy a 2010-es év senkinek sem volt könnyű. Sok megpróbáltatáson kellett keresztül mennünk. Ezért szeretném ezt az Évet néhány olyan gondolattal búcsúztatni, mely a változás szükségességére hívja fel a figyelmet.
Mert a változás kell, mert a változás hasznos és mert ha elsőre nem is tűnik annak a változás JÓ!
"Minden változásban van halál és újjászületés. Meghalni a réginek és újjászületni az újnak: ez félelmetes távlat. Ha feladom régi látásmódomat, amely bizonyos értelmet adott életemnek és viselkedésemnek irányt mutatott, akkor az új látásmód ad e majd ugyanilyen biztonságot az életemnek?
100 emberből csupán egy, aki megvalósítja önmagát és képességeit teljes egészében kihasználja. A többség anélkül létezik, hogy igazán élne. Általános vélekedés szerint a legtöbb ember csupán 10%-át hasznosítja életenergiáinak. Csak 10%-át látják a világ szépségének, az emberi érzésvilág mélységének és gazdagságának csupán tíz százalékát élik át. Botorkálnak a világban anélkül, hogy elmélkednének róla, anélkül, hogy kutatnák azt. Úgy élnek, hogy közben a szeretet tört hányadát adják és kapják."
(John Powell)
“Talán különös dolog ilyet mondani, de egyedül a fejlődésben, az átalakulásban és a változásban találhatjuk meg az igazi biztonságot.”
(Anne Morrow Lindbergh)
“Az igazságok közül, melyekre szemedet függeszted, kettő legyen mindig kéznél. Először, hogy a külső dolgok nem férnek hozzá a lélekhez, hanem kívül vannak rajta, mégpedig mozdulatlanul – minden izgalom tehát belső felfogásból fakad. Másodszor, hogy mindaz, amit látsz, hamarosan megváltozik, sőt megszűnik. Arra gondolj, hány változásnak voltál már magad is tanúja. A világ változás, az élet felfogás dolga.”
(Marcus Aurelius)
“Változás: a szolgálóleány neve, akinek segítségével a Természet végrehajtja csodáit.”
(Mark Twain)
“Hű barát az idő: felnyitja a szemeket, meghozza a tisztánlátást; tetté érleli a szándékot, alkotássá emeli a gondolatot; lecsöndesíti a szenvedélyeket, elhamvasztja az indulatokat: a vadat megszelídíti, a mimózát fölbátorítja; szétzúzza a lélek kőképződményeit, lekapargatja a szív mészkőlerakásait – aki látni s hallani tud, megérti üzenetét. Ezt úgy nevezem: változás, a mindenkit fölemelő, előrelendítő erő.”
(Tatiosz)
“Semmi nem változtatja meg jobban az életünket, mint az önmagunknak feltett kérdések.”
(Greg Leroy)
Az ember életében mindig a legelső nagy csapás váltja ki a legmélyebb kétségbeesést, mert ilyenkor még nem tudjuk, hogy minden seb képes begyógyulni, és hogy a kétségbeesést egy idő után a remény váltja fel. (Norbinak)
Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna.
Légy becsületes, és soha ne szégyellj helyesen cselekedni; döntsd el, hogy helyes az, amire gondolsz, és tarts ki mellette.
Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában, hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket úgy, ahogy vannak, együtt a pelyvát és a magot, jól tudva, hogy megbízható kéz válogatja szét őket, megtartva, ami értékes, s gyengéd leheletével szétfújja a többit.
A kutyám jön, hogy kitöltse a hűtlen barátok által hagyott űrt a szívemben. Nincs benne irigység, rosszakarat vagy gyűlölet. Nem árulja el a titkaimat, nem lesz féltékeny a sikereimre, és nem leli örömét a bánatomban. (Babettnek)
"Mindnyájan a magunk életének művészi alkotói vagyunk. Eltölthetjük az időnket azzal, hogy a többieket másoljuk, a környezetünknek akarunk megfelelni, vagy felfedezhetjük a bennünk rejlő egyedi értékeket, és ennek a megvalósítására fordíthatjuk az időnket. Úgy gondolom, inkább az utóbbi módon érdemes élni." /Carl R. Rogers/